Városunkról

Várpalota Budapesttől 90 km-re, két patinás megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton terül el, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re. A kedvező adottságok indokolják, hogy Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj.

A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát- a 8-as számú főút mellett Öskü irányában- és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetőek meg. A középkor legjelesebb emléke a város központjában álló, a XIV. században épült, majd az évszázadok során többször átépített középkori vár.

A török időkben fontos királyi végvár volt, leghíresebb védőjéről, Thuri Györgyről kapta a nevét. Ma a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteménynek ad helyet. 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kultúrális rendezvényeknek is otthona lett. A középkor emlékét őrzi még a gótikus stílusban épült inotai katolikus templom.

A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település, ezt tanúsítják a városközpont barokk templomai, az alsóvárosi temetőben felújított Zichy kápolna valamint az Árpád és Rózsakút utcai lakóházak. A Jókai utcában a tízemeletes lakóházak lábainál egyike, helyreállítva látható-, és mint Tájház állandó kiállításoknak ad helyet. A város főteréről nyugatra a katolikus templom mögött megtekinthetjük az Ybl Miklós tervei alapján épített, majd klasszicista stílusban átépített Zichy kastélyt.

A város jelentős számú zsidó lakossága emelte az 1840-es években a városközpontban lévő klasszicista stílusú Zsinagógát, amely a város festőjének, Nagy Gyulának a nevét kapta. 1986-tól ad otthont a város képzőművészeti gyűjteményének és időszaki kiállításainak. Ugyancsak itt található Matzon Frigyes szobrászművész városunkra hagyott kisplasztikai gyűjteménye, Bíró Antal festő és dr. Szíj Rezső gyűjteménye. A város XVIII. században jelentős kézműiparral rendelkezett, majd jelentős ipari fejlődés a század elején a szénbányászat beindulásával kezdődött.

A 30-as évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar, az alumíniumgyártás, a villamos erőmű nagyberuházásai megteremtették 1951-re a várossá válás alapjait. Ekkor három városrész, Várpalota, Pétfürdő és Inota kapcsolódott egymáshoz. 1997. október 1-jétől azonban Pétfürdő önálló település. A város jelenleg két részből áll: Várpalota és Inota, lakossága közel 23000 fő. Gazdasági életben már nem játszik szerepet a bánya, előtérbe került az Inotai Alumíniumkohó Kft, a Bakony Erőmű Rt, és más vállalkozások. 1996-97-ben a városban kiépült a gázfűtés, a teljes telefonhálózat és befejeződött a víz- és csatornahálózat korszerűsítése.

Nagy feladatot jelent ezeket követően az úthálózat korszerű felújítása is. A város azon ritka települések közé tartozik, amelyek 100%-os infrastruktúrával rendelkeznek.

Az elmúlt években nagykapacitású szennyvíztelep került átadásra, valamint elkészült a nagyteljesítményű gázüzemű fűtőmű, amely mintegy 4000 lakás és 1900 háztartással egyenértékű intézmény hőellátását biztosítja. Érdekesség, hogy Várpalotán található Magyarország első elektromos áramot termelő szélerőműve is.

A város méltán lehet büszke gazdag kulturális életére, amelynek alapjait a múlt század első felében teremtették meg. 1920-ban alakult a Bányász Kórus, 1929-tól működik a Bányász Fúvószenekar - amely házigazdája az évente megrendezésre kerülő Fúvószenekari Találkozónak. Évtizedes hagyományokra tekint vissza a Cserregő Néptáncegyüttes és a Vox Castellana Kamarakórus is. Várpalota kulturális életének egyik alapköve a félszázados múlttal rendelkező zeneiskola, amely számos művészt és műértő zenepártolót nevelt fel. Csaknem negyven esztendeje rendezik meg Várpalotán a Ney Dávid kórushangversenyt, ahol a város gazdag zenei kultúrája mutatkozik be évről évre.

A város jelentős számú képzőművészét tömörítő Palotai Alkotók Köre rendszeresen szervez hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításokat. A város és a térség gazdasági életében izgalmas színfoltot jelent a VÁR EXPO, amely évente megrendezésre kerülő elismert színvonalú, kulturális programokkal tűzdelt gazdasági, vállalkozói kiállítás és vásár. A város büszke a tavasszal hagyományosan megrendezésre kerülő Bakony Virágai népművészeti napokra, valamint a minden év októberében megszervezett Várpalotai Napok rendezvénysorozatra.

A sportolni vágyók igényeit a Várpalotai Sportközpont kínálata hivatott kielégíteni.

A 60-as évektől kezdve a város turistaközponttá vált. Várpalota ma is örömmel és vendégszeretően fogadja az idelátogatókat, abban a reményben, hogy mind többen keresik fel városunkat és ismerkednek meg látnivalóival. A várost körülölelő Bakony sok szép kirándulóhelyet tartogat, és kiváló lehetőségeket kínál a környék a vadász- és horgászturizmus kedvelői, valamint a gyalogos és hegyikerékpáros túrázók számára is.

Forrás: http://www.varpalota.hu